Minden, ami (képző)művészet, design, lakberendezés, dekorálás

Szeretnéd díszíteni, egyedivé tenni a lakásod? Érdekelnek a különböző képek, festmények, fotók, falfestmények, kiegészítők, a színek, színezők? Nézz szét nálam! Saját elképzeléseid vannak, de nem tudod megvalósítani őket? Nincs ötleted? Segítek!

A SZÍNEKRŐL

 

Tartalom:

A szín - A színek mint szimbólumok - Színszimbolika - Színpreferencia - A színek szerepe egy szoba hangulatában

 

A szín

A szín egy érzet, amely az agy reakciója a fényre. Az elektromágneses sugárzás emberi szem által látható tartományba eső részére érzékeny a szem retinája, de a különböző hullámhosszú fényekre másként reagál, ez okozza a különböző színüket. Háromfajta érzékelő sejtet lehet megkülönböztetni, melyek érzékenysége a vörös, a zöld és a kék színeknél a legerősebb. A látórendszer fontos tulajdonsága a színállandóság, tehát az agy a színeket nem abszolút módon azonosítja, hanem relatív úton, a környezethez hasonlítva.

 

Egy szín származhat monokromatikus fényből, ha egy adott hullámhosszúságú fénysugarat észlelünk, vagy több fény keverékéből, ha több különböző hullámhosszúságú fénysugár összességét érzékeljük. A szemünk ugyanúgy sárgának érzékeli a sárga színnek megfelelő hullámhosszú fényt, mint a vörös és a zöld színeknek megfelelő hullámhosszú fények keverékét stb. Vannak színek, amelyeknek nincs monokromatikus megfelelője, csak színkeveréssel állíthatók elő, például a bíbor. 

 

Azt a színt, amely a teljes spektrumon azonos intenzitású, fehérnek nevezzük. Mivel a legtöbb élőlény, így az emberek látása is a Nap spektrumához igazodott, az érzékelés szempontjából a Napból érkező fényt is fehérnek nevezhetjük, noha ez csak a látható tartományban egyenletes.
A fekete színt nem fény váltja ki, hanem a fény teljes hiánya.

 

fenyspektrum-wikipedia-szabadon-masolhato.jpg

 

--------------------------------------------------

 

tp_68_hullamhossz_es_szin.jpg

 

Színek, színrendszerek

A színek kapcsolatrendszerét általában színkörrel illusztrálják. Az alapkategóriák a következők: elsődleges színek a vörös, kék, sárga. Elvben minden szín előállítható belőlük. A másodlagos színek két elsődlegesből jönnek létre, a harmadlagosak pedig egy elsődleges és egy másodlagos színből. Ismert még két további csoportosítás is a tónusértékek alapján: a világos színárnyalat, amely fehér hozzáadásával keletkezik, és a sötét színárnyalat, amelyhez feketére van szükség. Fontos alapfogalom a komplementer (kiegészítő) színek, amelyek a színkörben egymással szemben helyezkednek el. Összekeverve kioltják egymást, semleges szürkét adnak. Egymás mellé helyezve viszont kölcsönösen fokozzák egymás telítettségét, így élénk kontrasztot képeznek. Diszharmonikusnak általában azokat a színeket érezzük, amelyeknek közös tulajdonságaik vannak, például az élénk rózsaszín és a gesztenyebarna - mindkettő a vörös származéka. Egy diszharmonikus színt használhatunk egy másik kiemelésére, de nagy felületen inkább ütik egymást.
Megkülönböztetünk még meleg, illetve hideg színeket, amelyeket elválasztó tengely a sárgát és ibolyát összekötő egyenes. A legmelegebb szín a vöröses-narancs, a leghidegebb a kékeszöld.

 

szinkor.jpg

 

színkör (Hölzer)

 

 

 

4_09_a_abra_komp.png

 

 

A Goethe által felállított hatrészes színcsillagot fejlesztette tovább a tizenkét színű kromatikus színkörre Hölzer, ami több ország színszabványának az alapja. A színek síkon kívüli fényábrázolásában több neves fizikus, nyomdász és művész készített térábrázolást, a kettős kúpot Ostwald, a hengeres testet Munsell (amire a mai nyomdai színszabványok épülnek), a színgömböt Runge, majd Schrödinger a színkúpot.
Mindnyájan felismerték, hogy a színek és a színkeverés tudományos vizsgálatához nem elég a színek beosztására a sík, ki kell lépni a térbe. Ezen térbeli színrendszer elképzeléseknek se szeri, se száma.
A színek rendszerszerű elhelyezkedését a síkban a CIE színháromszög (1931) szabványosította Grassmann törvényei alapján. Itt a megadott „x" és „y" koordinátapontok egzaktul jelölik a színt. Ezzel vált lehetővé a színek mérése és analizálása.
Újabban a nyomdaiparban az egységes színkezeléshez a GretagMacbeth egy szín koordinátarendszert hozott létre, melyen a síkhoz képest a függőleges középponton átmenő egyenes negatív irányában a sötétedést, míg pozitív irányban a világosodást jelöli.

 

munsell.png

 

ostwald1.png

 

Az Ostwald-féle színtest kettős körkúp, melynek csúcsaiban a fehér és a fekete szín foglal helyet. Ostwald színrendszere minden színt szín-, fehér- és fekete-tartalommal jellemez.

 

coloroid.gif

 

Nemcsics Antal COLOROID színrendszere, mely 1979-ben került végleges formájában publikálásra, a színharmónia-intervallumokra épül, elsősorban építészeti alkalmazásra fejlesztették ki. A pszichometriai skálákat megalapozó kísérleteket 1965-től, közel 15 éven át végezték.

 

Pantone színek

 

A sokszorosító- és nyomdaiparban, valamint a festékgyártásban a Pantone Matching System (1963) színtáblázat foglalja el az egységesített színmeghatározást. Ez a rendszer közel ezer Pantone számmal kódolt színt különböztet meg. A színminta etalont tartalmazó négyzeteken kívül szerepel a szín kódszáma, a színenkénti keverés százaléka a négy nyomdai alapszín (CMYK) sorrendjében.
Egy új színrendszer megalkotásának azért vannak magyar résztvevői is. A COLOROID színrendszer megalkotója Nemcsics Antal professzor, festőművész és Neumann László matematikus. Színrendszerük több mint húsz éve számos ország szabványa, míg saját hazánkban csak 2002-ben vált azzá. COLOROID rendszerükben a színeket számokkal lehet meghatározni, amiket tárcsák beállításával, mérőműszerek mellőzésével lehet használni.

 

A színkeverés két elterjedt módszere az additív, összeadó (RGB) és a szubsztraktív vagy kivonó (YMC) színkeverés.

 

add-sub.png

 

 

RGB színrendszer

 

A számítógép színmegjelenítése, működéséből adódóan az additív színkeverést alkalmazza.
A fényszínek csak átvilágítva (monitor, tv-képernyő), illetve vetítve hozhatók létre.
Minden szín leírható a vörös, a zöld és a kék (azaz a RED-GREEN-BLUE) árnyalataival, ezért a gyakorlatban egy adott színt a számítógépen az RGB értékekkel adhatunk meg, az RGB sorrendet alkalmazva.

  

Az additív színkeverés során a keverékszín monokróm fényforrások fényének egymásra vetítésével áll elő. Alapszínei a vörös (red - R), zöld (green - G) és a kék (blue - B).

 

CMYK színrendszer

 

Nevét onnan kapta, hogy az egyik színhez kevert másik szín bizonyos fénysugarakat kivon az előbbiből. Vannak színek, melyek a fehér fény spektrumában önálló hullámhosszal nem szerepelnek, így ezen színek valamely szín kivonásával állíthatók elő.
Ilyen a hat kibővített alapszínben megtalálható bíbor (Magenta - nemzetközi rövidítése M), mely a folyamatos színképből a zöld (Green - nemzetközi rövidítéseG) fény kivonásával képezhető, azaz állítható elő. Ugyanígy van olyan szín, ami a három másodlagos, azaz szubtraktív kékeszöld-bíbor-sárga (angol szavainak rövidítéséből CMY) színeknek különböző százalékú keverésével és a fekete (angolul blacK, nemzetközi rövidítése K) százalékos sötétítésével érhető el. A nyomdaiparban a K betűs rövidítést az angol Key (kulcs) szónak tulajdonítják, mert hosszú ideig ezt a színt használták az indító passzer színeként, így ehhez állították a többi színnyomatot.

 Vannak színek, melyek a fehér fény spektrumában nem szerepelnek, így a szubsztraktív színkeverés során ezen színek valamely szín kivonásával állíthatók elő. Alapszínei a sárga (yellow - Y), bíbor (magenta - M) és a cián (cyan - C). Szokás hozzáadni még feketét is a telítettség növelése érdekében. Általában a nyomdaiparban használatos. Mivel a két keverési mód nem ugyanazokat az árnyalatokat eredményezi, gyakran előfordul, hogy mást látunk a képernyőn és mást nyomtatáskor Az additív és kivonó színek komplementer színek. Bármely színrendszer 2-2 alapszínét összekeverve a másik rendszer egyik alapszínét kapjuk.

 Más szavakkal léteznek generatív alapszínek: amelyekbõl fizikai vagy pszichológiai úton a színek széles sorozatát lehet létrehozni, ezek a kék, a vörös és a zöld.Valamint elemi alapszínek: alapvetõ tiszta színek, amelyekre a látóérzék építi fel perceptuálisan a maga színösszeállításainak szervezetét, ezek a sárga, a kék és a vörös.

 A generatív alapszíneket az additív vagy összeadó színkeverésnél (ahogy a fény keveredik pl. projektor) értjük, míg az elemi alapszíneket a szubtraktív vagy kivonó színkeverésnél (ahogy a festék színeit kapjuk).

 

Forrás:  

http://www.logoterv.hu/magyar/oldalak/szin/ 

http://elte.prompt.hu/sites/default/files/tananyagok/vizualizacio_a_tudomanykommunikacioban/ch04s04.html

  


 

 A színek mint szimbólumok

 

A színek szimbolikus jelentése

A szimbólum a görög ismertetőjel, bélyeg, jegy jelentésű szóból származik, eredetileg a felismerést elősegítő valamely jel volt, egy kettévágott tárgy, amely egymásba illesztése és illése volt hivatott igazolni jogos tulajdonosát. Később már általánosabbá vált, elterjedt az irodalom, de a mindennapi nyelv területén is.

Életünkben sajátos értelmet kaptak a színek is. Hazánkban a fekete köztudottan a gyász színe. A zöld üzenete is egyértelmű, a remény jele. Élni tudó és szerető az, aki ezt a színt részesíti előnyben. Vagy itt van a piros: nem vitás, a szenvedély színe.

Az alábbi összeállítás áttekintést, egy sajátos kitekintést ad a színszimbólumok világába.

 

Színszimbólumok

 

Sárga  

  • Az örök fény, a felség, a hatalom kifejezője, a közvetítés jelképe emberek és istenek között.
  • A világos- vagy aranysárga a hit, a jóság, az intuíció, az intellektus színe. A narancssárgába hajló sárga a Nap, a melegség szimbóluma; az isteni szeretet, a bölcsesség színe; a zöldessárgát viszont a halálhoz, az irigységhez, a hitszegéshez társították.
  • A buddhizmusban a lemondás, a vágytalanság, az alázatosság, a szerzetesek színe.
  • Kínában a Föld, a középpont színe. Eredetileg császári szín volt - csak annak volt szabad sárga ruhát viselnie, aki a császári családhoz tartozott -, később az előkelőség kifejezője lett.
  • A keresztény hagyományban is megjelenik a sárga szín többértékűsége: lehet a szentség, a felfedett igazság kifejezője, ugyanakkor a sötétsárga az eretnekség, az árulás színe.

 

Narancssárga  

  • Átmeneti szín a piros és a sárga között; a szellem és a libidó egyensúlyát jelképezi.
  • Kínában és Japánban a szeretet és a boldogság színe. A buddhista szerzetesek ruhájának színeként a láng, a megvilágosodás fénye, az isteni szeretet kinyilatkoztatása.
  • A zsidó hagyományban a ragyogás és a pompa színe.

 

Piros 

  • Éppúgy lehet az élet, mint a halál jele; mindkét esetben a vérrel asszociálható.
  • A nemiség szimbóluma, a libidó színe.
  • A történelem előtti időkben a halottak mellé vörös színű port szórtak a temetkezési szertartás során. Ókori babona, hogy apotropaikus erejű, megóv a démonoktól és a veszélyektől.
  • Az egyiptomiak befestették fáikat, barmaikat, vagyontárgyaikat pirosra, hogy megvédjék a tűztől és más károktól, s hogy termékenyek legyenek.
  • A zsidók ajtófélfáikat az áldozati bárányok vérével festették meg, hogy megóvják házaikat a tíz csapás öldöklő angyalától.
  • Görögországban vörös leplet borítottak a holtakra, ezzel jelképesen áldozattá avatták, hogy kibékülve az alvilágiakkal, lejuthasson birodalmukba.
  • Az antikvitásban a szeretet, a szerelem, a szenvedély kifejezője; Rómában a menyasszony tűzpiros fátylat visel, ez a flammeum.
  • Erő-, tűz- és hatalom-jelképként is szerepel.
  • A zsidó és keresztény hagyományban a komolyság, a fenség színe.
  • Az Újszövetségben a bűn, az engesztelés, a vezeklés és az áldozat színe.
  • Negatív jelentése a testi szenvedélyek megbélyegzéséhez kapcsolódik, a skarlátvörös a „nagy babiloni parázna" színe.
  • A piros lámpás házak színeként a paráznaságra utal.
  • Az alkimisták kemencéjét jelképezi, valamint a „Nagy Mű" harmadik fokozatát.
  • Az európai népszokásokban a húsvéti piros tojás a termékenység jelképe.

 

Barna  

  • A föld színe, ebből adódik anyaság, gondoskodás, termékenység, szorgalom jelentése.
  • Mint anyagi szimbólum, az ösztönszféra kifejezője is.
  • Már az ókorban felveszi a vezeklés, az egyszerűség, az alázat értelmet.
  • A középkorban az alábbi jelentések tartoznak hozzá: hallgatagság, az evilági hívságok megvetése, szegénység; ezért lesz a ferences szerzetesrend öltözetének színe.

 

Szürke  

  • A hamu és a köd színe, ezáltal a szomorúság, a melankólia, az unalom, a fásultság, az egyhangúság jelképe.
  • A keresztény szimbolikában a test halálát és a lélek halhatatlanságát jelképezi. Ebben az értelemben vált az egyházi közösségek, a rendek megkülönböztető színévé.
  • A szürke a színek ellentéteként a semlegességet, a hétköznapiságot jelenti.

 

Zöld  

  • A tavasznak, a természet megújulásának, a növekvő életnek a kifejezője.
  • Különösen az örökzöld növényekhez kötődik termékenységi és halhatatlanságot kifejező szimbolika.
  • A színskála „közepén" áll, kiegészítő színe a piros, s mivel a kék és a sárga elegye, jelöli egyben a színek hármasságát. Ebből adódik kétértékűsége is: lehet a fiatalság, a remény, a boldogság, ugyanakkor a változás az átmenetiség, a féltékenység jelölője.
  • Meleg és hideg, égi és földi keveréke.
  • Lehet az éretlenség, a tapasztalatlanság és naivság jelképe.
  • A kereszténységben a halhatatlanság, a feltámadás színe, az Erények közül a Reményé.
  • Negatív jelentése: méreg, halál, a gonosz rontó ereje. A sátánt gyakran ábrázolják zöld testtel és szemmel.

 

Kék  

  • Az égbolt, a tenger színe, a megfoghatatlanság, a végtelenség, a transzcendencia szimbóluma.
  • Az intellektus, az elmélkedés, a megnyugvás kifejezője, amely a képzelet és a szürrealitás világához is kapcsolódhat.
  • Az égi istenekre utalva az emberfeletti, mennyei hatalom kifejezője, ebben az értelemben a földi szenvedélyeket jelző vörös ellentéte.
  • A keresztény szimbolikában az angyalok, valamint Szűz Mária színe.
  • A világi uralkodók színeként hatalmuk égi eredetére utal.
  • Míg a nappali ég vakító kékje maszkulin jelentésű, addig az éjszaka sötétkékje a feminin principiumra utal.

 

Lila  

  • A mértékletesség színe.
  • Egyensúly a föld és ég között (a hajnali és az esti ég színe), az értelem és a vágy, a bölcsesség és az érzelmek között.
  • Jelenthet intelligenciát, tudást, vallási áhítatot, szentséget, alázatosságot, bűnbánatot, fájdalmat, nosztalgiát.
  • A rómaiaknál Jupiterhez kapcsolódik.
  • A kereszténységben a papi törvények, az autoritás, az igazság, a böjt, a szomorúság és a várakozás kifejezője.

 

Fekete  

  • Az ősi sötétség, a káosz, az éjszaka, a feneketlen, titokzatos mélység, a világűr jelképe.
  • A színekben kifejeződő élet ellentéte, a halál szimbóluma.
  • A lemondás színe, a gyász kifejezője; számos hagyományban a gonosz erőkhöz kötődik.
  • Az ókorban az alvilág isteneihez társult, pl. Hádész-Plútón, Hekaté, Ozirisz színe.
  • A kereszténységben egyrészt a halál és a gyász színe, másrészt a bűn, a pokol, a bűnhődés jelképe.
  • A világtól, az élettől való elfordulást, az alázatot is kifejezte, ezért a papok és a bencés szerzetesek ruházatuk színéül választották.
  • Az alkímiában a szín hiánya, a Nagy Mű első foka, a bomlás, az erjedés, a pokolba való alászállás jelképe.

 

Fehér  

  • A fény, a tisztaság, a differenciálatlanság, a transzcendencia, a tökéletesség, az egyszerűség jelképe.
  • Lunáris szín, a női princípium szűzi aspektusát jelzi.
  • Az égi istenek állatainak színe, így pl. Zeusz, mint fehér hattyú; a Buddha születését jelző álom elefántja; a Szentlélek galambja.
  • A fehér szoros kapcsolatban áll a halállal és az ehhez kapcsolódó rituális tárgyakkal (halotti lepel, gyertya), jelképezi a szellemeket és a kísérteteket.
  • A hinduizmus Kozmikus Tojásának színe, amely az állandóság és örökkévalóság megvalósulása.
  • Kínában a gyász színe. A fehér tigris az őszre, az érett életkorra utal, maszkokon pedig a ravaszságot jelzi.
  • A fehér virág a gyermekáldást jelenti.
  • Ártatlanság értelemben jelenik meg Athénban, ahol az Areioszpagosz bírái fehér kövekkel szavaztak a vádlott felmentése mellett.
  • A keresztény hagyományban az öröm és a vigasság hordozója. A szentséghez, Istenhez tartozó szín, valamint a feltámadás színe.
  • A fehér ruha a tisztaságot, a szüzességet, a lélek győzelmét jelenti az anyag felett.
  • A béke és a jóakarat kifejezője; erre utal Noé fehér galambja és a békekövetek fehér zászlója.

 

Ezüst  

  • Utalhat a kereskedelemre és a pénz hatalmára.
  • Az egyiptomi mítoszok szerint Ré napisten csontjai ezüstből vannak.
  • Kínában a legértékesebb fémnek tartották; a Tejútat „ezüstfolyónak" nevezték.
  • A görög-római mitológiában a második világkorszak az ezüstkor, amely az aranykor boldog világával szemben a hanyatlás kezdete.
  • Míg a királyok féme az arany, a királynőé az ezüst.
  • Az ezoterikában a lunáris asztrál színe.

 

Arany  

  • A napfény, az isteni hatalom, a megvilágosodás, a halhatatlanság, a dicsőség jelképe.
  • Az összes napistent, a vetés és aratás isteneit, a beért termést szimbolizálja.
  • A kereszténységben, az ikonfestészetben és a román kor nyugati festészetében az arany háttér a transzcendens szférára, a mennyei birodalomra utal az arany dicsfény, a glória pedig a megdicsőült szentekre.
  • Az ezoterikában a szoláris asztrál színe.

 


 

Színszimbolika

 A Keresztény Művészet Lexikona alapján

 

Bizonyos színeknek, elsősorban középkori műalkotásokon, kétségtelenül szimbolikus jelentésük van. A színek konkrét jelentése azonban nem egyértelmű és nem is egységes.

Barna: mint a föld (lat. humus) színe, az alázatot (lat. humilitas) és a szegénységet jelképezi, ezért pl. a ferences koldulórend (Assisi Szt. Ferenc) öltözetének is barna a színe.

Bíbor és lila: a római császárok ruhájának színe, ezért Krisztusra is vonatkoztatták, mint a világ igazi urára. A vöröshöz hasonlóan a passiót és Krisztus vérét is jelképezi.

Fehér: a tisztaságot, az ártatlanságot, a gyõzelmet, a tökéletességet és az isteni fényt jelképezi, pl. Krisztus színeváltozásánál Krisztus feltámadásánál, Krisztus mennybemenetelénél és az Apokalipszisban (Jel 6, 7 és 19 fej.).

Fekete: a gyász, a halál, a világmegvetés és az alázat színe.

Kék: az ég, a levegõ és a víz színe, a tisztaságot, az igazságot és a hûséget jelképezi. Az Istenanyát gyakran kék köpenyben ábrázolják. Kék angyalok (ill. az ég kék szférájában látható angyalok) azt jelzik a színükkel, hogy már a földi légkörhöz tartoznak; néha azonban Lucifer bukott angyalait különböztetik meg kék színnel.

Sárga: gyakran az arany helyett áll; a Nap, az isteni fény, az örökkévalóság színe. Negatív értelemben viszont jelentheti az epét és az irigységet is. A középkor óta Európában a zsidók megkülönböztető színe (sárga kalap, sárga jel, zsidó csillag), az áruló Júdást gyakran sárga köpenyben ábrázolták.

Vörös: jelenti a tüzet, a mennyei ragyogást (vörös angyalok állnak az Úr trónja körül), a fényt, a melegséget, a szeretetet, a vért, tehát Krisztus és a vértanúk áldozatát is (ezért a bíborosok színe is), de a hatalmat (a római császári öltözet színe, vö. bí bor és lila), sőt a pokol tüzét.

Zöld: a tavasznak, a feltámadásnak és a halhatatlanság reményének, a Paradicsomnak a színe. Mint a földhöz tartozó színt, hozzárendelték a pokolhoz, az ördöghöz és démonaihoz.

 

A liturgikus színek

Használatuk a 13. sz-ra alakult ki:

zöld: köznapi, vörös: vértanúk, fehér: szüzek, hitvallók, lila: bűnbánat, fekete: gyász.

 

(A keresztény mûvészet lexikona, Corvina, Szerkesztette Jutta Seibert, a Herder Verlag lexikonszerkesztõségének a közremûködésével. A mű eredeti címe: Lexikon christlicher Kunst Themen, Gestalten, Symbole © Verlag Herder, Freiburg im Breslau 1980. Fordította: Harmathné Szilágyi Anikó © Hungarian translation, Harmathné Szilágyi Anikó, 1986, 1994. A magyar változat munkatársai: Körber Ágnes, Marosi Ernő, Szilárdfy Zoltán, Végh János)

 


 

Színpreferencia

A színekhez való egyéni viszonyunkat a színpreferencia kifejezésével jellemezzük. Ezt befolyásolhatja, hogy milyen kultúrában élünk, hány évesek vagyunk, milyen a szociális helyzetünk, lelki adottságunk és hogy melyik nemhez tartozunk. A színek érzékeinkre való hatása bizonyított, és azalól senki sem kivétel. Lépten-nyomon külső ingerek érnek bennünket. Ezeket tudatosan ellensúlyozhatjuk megfelelően kiválasztott színek alkalmazásával, például a hőséget hideg, világos színekkel, a hűvöset meleg, pasztell-árnyalatokkal. Az erős zajokat derített sárgával, világos hideg színekkel, a nedves és hűvös levegőt homokszínnel, naranccsal és bézzsel, a száraz meleget zöld és kék színek használatával ellenpontozhatjuk.

 

Forrás: Lapoda Multimédia

 

http://www.kislexikon.hu/szinpreferencia.html

 


 

A színek szerepe egy szoba hangulatában

 

Kisebb térbe világosabb színt ajánlok az egész falfelületre, pláne, ha a fény is kevesebb. Azonban, ha Te sötét csokibarnára akarod festeni a falad, semmi akadálya - de ellensúlyozd ezt az erős sötét színt világos, vagy élénk színekkel. Pl. fehérrel, vajszínnel; és valamilyen erős színnel, teszem azt, kivizölddel. Ha sötét a fal, legyenek világosak a bútorok.

A nagyobb tér könnyebben elviseli a merész színválasztást. De itt is figyeljünk az ellensúlyozásra, a harmóniateremtésre!

Az imént leírtak értelmüket vesztik, ha kifejezetten az a cél, hogy egy eldugott, sötét kis zugot hozzunk létre, esetleg kaotikus szobára vágyunk. Nem sok ember érzi jól magát ilyen környezetben, de létezik ilyen személyiség, vagy átmeneti érzelemvilág. Azonban ha depressziósok vagyunk, ne tetézzük a gondokat azzal, hogy sötét, búskomor, szomorú környezetet teremtünk magunknak, mert az nem fog segíteni. Ugyanígy, ha gyermekünk a kamaszkort éli át teljes lelki bedobással, és szeretnénk hagyni, hogy kibontakozzon, akkor - észszerű keretek között - engedjük neki, hogy átalakítsa a szobáját olyanra, amilyenre szeretné. A kamaszoknak rendkívül fontos az önkifejezés. Valószínűleg később rájön majd, hogy a fekete szobában nem lehet olvasni, vagy nem találja a zoknija párját, de segítsük abban, hogy megteremtse magának a sötét, ámde harmonikus szobát. 1bf3c6c6f5b5.jpgVegyünk neki lakberendezési magazint, vagy keressünk az interneten olyan szobát, ami inkább ódon, férfias, meleg hangulatot áraszt akkor is, ha éppenséggel a teljes szoba sötét. (Ajánljunk érdekes kiegészítőket, vagy tükröket, színes lámpákat, vagy fekete lámpát színes égővel, lávalámpát stb.)

Létezik a sötét szoba ellentéte: a világos szoba. Fehér fal, fehér padló, fehér bútorok... Az ilyen tér végtelenül nagynak, tisztának, homogénnek, fenségesnek hat; de nehéz benne a tájékozódás, összemosódik minden, és rendkívül rideggé válhat (és takarítani sem olyan könnyű:).

 

candice_olsen_attic_makeover5.jpg

 

Én azt ajánlom, törjük meg az egyszínűséget, és csempésszünk valami kedveset a szobába, valami színeset. Csak egy keveset.

Régi trükk, hogy az általunk oly kedvelt szín jobban mutat fehér háttérrel. Ha biztosra akarunk menni, hagyjuk a falakat fehéren, a bútorokat barnán, a fotelt, ágyat, kanapét valamilyen semleges színben; és színezzük ki a szobát a kiegészítők, drapériák (függönyök, díszpárnák, takarók...) segítségével! Ha imádja a narancssárgát, nem kell feltétlen minden falat narancsra színeznie. Talán nem is kell. Vagy csak egyet: a főfalat. Így arra irányul a tekintet.

A színekkel kapcsolatos témát még folytatom, de most rátérnék a bevezetőben említett virágos hengerre...

Divatosak a falmatricák, könnyű őket elhelyezni (persze ezt is végig kell gondolni), de nem mindig tükrözik egyéniségünket, és talán nem is a legolcsóbb megoldás. Ezért ajánlom a falfestést, faldekorálást. Diszperzites falra egy kis színezőfesték, esetleg tempera, és máris az kerül a falra, amit mi szeretnénk.

Használhatunk kivetítőt, projektort, bármilyen sablont munkánk megkönnyítésére.

 Íme néhány: sablonok





Weblap látogatottság számláló:

Mai: 45
Tegnapi: 18
Heti: 332
Havi: 742
Össz.: 100 079

Látogatottság növelés
Oldal: A színekről - Színszimbolika, Színpreferencia stb.
Minden, ami (képző)művészet, design, lakberendezés, dekorálás - © 2008 - 2018 - muveszetek-lakberendezes.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen weblap készítő egyszerű. Weboldalak létrehozására: Ingyen weblap

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Itt: színszimbolika jelentése - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »